Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

http://www.idokep.hu/nap

http://www.swpc.noaa.gov/sxi/index.html

 

Latest GOES SXI  image, link to large image

Valószínűleg mindenki hallott már a naptevékenység 11-éves ciklusáról.

1749-től álnak rendelkezésünkre pontos csillagászati megfigyeléseken alapuló, írásos adatok, melyek bizonyítják ezt a rendszeres (de nem pontosan ismétlődő!) változást. Jelenleg a 23. nap(folt)-ciklusban vagyunk. Előrejelzések szerint tavaly kellett volna tetőznie, amit a mérések is igazoltak, ám pár hónapos napfoltszám csökkenés után ismét szaporodni kezdtek a napfoltok. Úgy néz ki, hogy a 23. ciklus 2 púpú maximumot mutat. A nap(folt)-ciklus elnevezés abból adódik, hogy kezdetekben (csillagászati megfigyelések alapján) az aktív napfoltok számát rögzítették, míg a XX. században kiegészültek ezek a megfigyelések rádiótechnikai eszközök alkalmazásával nyert adatokkal is. A 11 éves periódus idő egy átlagos szám. Az eddig mért legnagyobb ciklus idő 17, míg a legkisebb 7 év volt. (Lehet, hogy ebből származik a már az ókori egyiptomiak által is használt "hét szűk esztendő" kifejezés?)

Sarki fény előrejelzés

A foltok keletkeznek, majd néhány nap esetleg hét után eltűnnek. Volt már olyan folt is amely több mint 1 évig "maradt életben"! A Nap - némi ingadozással - 27,5 nap alatt fordul meg a saját tengelye körül, ezért tapasztalhatjuk, hogy 27,5 naponként ismétlőd(het)nek a jó, vagy rossz terjedési periódusok. Gyakran előfordul a maximum éveiben, hogy 27-28 nap múlva is életben maradnak a foltok és a Nap újra felénk forduló oldaláról hatalmas energia bombákat küldenek irányunkba a köröttük található "egyéb napjelenségek". Az elektromágneses sugarak - gamma, röntgen, látható- és láthatatlanfény, rádiófrekvenciás tartományba esők - 8 perc alatt érik el földünket és hoznak létre jelentős változásokat az atmoszférában, annak a számunkra legfontosabb felső rétegében az ionoszférában.

Visszatérve; a napfoltok olyan területek a Napon, melyek akár 1000 C fokkal is alacsonyabb hőmérsékletűek a környezetüknél, ennél fogva sötétebbek, ezért jól láthatók. Mivel a foltok alacsonyabb hőmérsékletűek, hosszabb hullámú sugárzás indul belőlük, így kevésbé ionizálják az ionoszféránkat, tehát a foltok önmagukban nem befolyásolhatják - jelentősen - a földi rádióhullámok terjedését. A foltok rendszerint párosával jelennek meg, a páros tagjai eltérő mágneses polaritásúak. A foltok csoportokba rendeződnek, de vannak magányos párosok is. A napfolt minimum évei utáni felemelkedő ág első foltjai ellentétes polaritásúak lesznek, mint az előző ciklus foltjai voltak. Tehát nem a Nap (É-D) polaritása fordul meg az elkövetkezendő néhány évben, ahogy azt néhány újságban olvashattuk, "csak" az új ciklusban majdan keletkező foltok mágneses polaritása fordul meg.

Tehát a napfoltok száma, ami egy mértékegység nélküli mérőszám, önmagában nem befolyásolja a rádióhullámok terjedését, de annál inkább a megjelenésükhöz szorosan kapcsolódó egyéb jelenségek! 
Ilyenek pl. a napfáklyák, vagy a flokkuluszok, vagy például a környezetüknél 15-20.000 C fokkal magasabb hőmérsékletű flérek. Hatásukra jelentősen nő az ultraviola- és a röntgensugárzás. A flérek egyúttal a Nap azon képződményeinek csoportjába (is) tartoznak, melyek anyagi sugárzást is kibocsátanak. (protonok, elektronok) 
A "napszél"-el másodpercenként 1 millió tonna atomi és szubatomi részecske hagyja el a napot, melyek 24-36 óra alatt érik el a Földet. A Föld közelébe érve ezeket az elemi részecskéket a Föld (saját) mágneses erőtere csapdába ejti és a sarkok felé irányítja, megvédve a Föld élővilágát, és egyúttal egy misztikus fényjelenség, az Északi Sark felett "Auroral Borealis" Északi fény, míg a Déli Sark felett "Auroal Australis" Déli fény keletkezik. Erős napkitörések alkalmával nagyobb kiterjedésűvé válnak ezek a fények. Volt már rá példa, hogy Magyarországról is látható volt ez a természeti jelenség. (8-as, 9-es "Kp" értéknél, erről majd később!) 
A Napból érkező hatalmas mennyiségű energia megváltoztatja a Föld ionoszféráját, mely elsődlegesen befolyásolja a rádióhullámok (távolsági) terjedését. Az ionoszféra nagyrészt elektromosan töltött részecskékből, ionokból és elektronokból áll. A semleges gázmolekulákból ionizáció révén jönnek létre, majd hosszabb-rövidebb idő után újra egyesülve, rekombinálódva ismét semleges molekulákká alakulnak, majd kezdődik minden elölről. Az ionoszférát 3 nagyobb rétegre osztják fel, elhelyezkedésük magasságától és a bennük lévő ion koncentráció fokától függően. Az alacsonyabban elhelyezkedő D és E réteg elnyeli a rádióhullámokat, míg a magasabban található F (F1 nappali, F2 éjszakai) visszaverő felületként működik. Néha az E réteg is működhet rövid ideig visszaverő felületként, az így létrejött terjedési jelenséget hívjuk "Sporadic-E" terjedésnek, melyet főleg 2 méteren, de néha még 28 MHz-en is észlelhetünk. 
A Föld közelébe érkező energia "lövedékek" hatással vannak a magnetoszférára, aktív naptevékenység esetén napokra megzavarva a föld mágneses mezejét. Az ilyen energia viharok a sarkokhoz közeli szélességi körök felett nagy áramokat hoznak létre a magnetoszférában, így saját mágneses erőterek jönnek létre, melyek rendkívül nagy feszültségeket indukálhatnak az ezeken a területeken kiépített elektromos, távközlési vezetékekben, de még a földbe fektetett - nagy hosszúságú! - gáz- és olajcső vezetékekben is. (Az elmúlt években többször is olvashattunk ilyen híreket Alaszkából, vagy Kanada északi tartományaiból címezve.) 
Erős naptevékenység idején, mágneses viharok idején un. ionoszféra viharok jönnek létre, melyek jelentős befolyással vannak a rádióhullámok terjedésére. Leginkább az F réteg visszaverő tulajdonsága változik meg, ezért gyengébb és zajosabb jelekre számíthatunk ilyen esetben, sőt átmenetileg teljesen meg is szűnhet a "terjedés". 
Másrészt RH operátorok tapasztalatból is tudják, hogy nagyobb naptevékenység jobb távolsági terjedést eredményez. Ez csak a 14 MHz feletti sávokra igaz. Magas napfoltszám esetén gyakran kerül 50 MHz felé a használható legmagasabb frekvencia, a MUF. Mágneses viharok idején alakul ki az "AURORA" terjedés, melynek az URH-sok örülhetnek, mivel nagyméretű, jó hatásfokú visszaverő felület alakul ki a sarkoktól délebbre (északabbra a Déli sarok esetében!) a jelentősen ionizált E rétegről. Néha még 28 MHz-en is kihasználható az AURORA jelenség, míg ilyenkor az alacsonyabb frekvenciákon még a nagy RH műsorszórókat sem lehet hallani!

NVIS - Nutzung von Steilstrahlantennen für den Nahverkehr,      insbesondere in der Bereich der sonst "Toten Zone"

A bejegyzés trackback címe:

http://cbradio.blog.hu/api/trackback/id/tr54551559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.